SEKRETARI ESTADU HALA’O DIALOGU TESTE BOLSA KANDIDATURA BA EIS PROFESSORES

 

Dili-17/01/2025- Média Defisiensia, Sekretariu Estadu diálogu ho Professores Eis Kandidatura sira hodi buka solusaun ba problema ne’ebé mak sira hasoru basa kontribui ona tinan naruk ba hanorin, tanba ne’e ME sei buka atu resolve.

“Ohin halo diálogu hamutuk ho professores sira iha tinan 2023 nian, hodi buka solusaun rezolve ba problema ida ne’ebe mak professores sira hasoru la fasil ba professor sira, klaru ke prosesu ne’ebe mak naruk professor sira kontribui ona ba prosesu tomak ba ministériu edukasaun liliu ba iha eskola sira nia kontribuisaun bo’ot teb-tebes. Ita iha hanoin ruma ba dekretu sira ne’ebe mak iha, tamba ida mak ohin bolu professors sira mai atu fo hanoin ba malu hikas fali saida mak ita atu halo ba oin. Susar saida mak atu foti, kalaru ke professores 1499 ne’ebe mak agora dadaun ba tiha ona etapa primeiru no segundu ne’e, I balu mos laiha iha timor, sira ba servisu iha fatin seluk, ba tiha rai-liur. Hateten sekretári estadu Domingos Lemos Lopes iha salaun konferénsia ME.(16/01).

Nia hatutan, Ministériu ona planu atu halo teste ba Profssores kandidatu ba Ensinu Sekundáriu no Tékniku Vokasionál sira por volta de mil itál resin, nune’e liu husi teste refere sei abertu ba públiku tomak atu la bele iha manipulasaun.

“Ministériu mos sei iha planu ba iha tinan ida ne’e, sei bazeia ba quadro pesoál ne’e mak iha sei elabora hela sei halo teste bolsa kandidatu ba professors sira ensinu sekundáriu no téknika vokasionál sira por volta mil tal professres. pois professors sira ne’ebe mak reforma obrigatóriu sira ne’mos por volta dois mil etal sira ne’e mos sei loke teste ba sira hotu, tamba ida ne’e mak dekretu lei iha professors sira hotu labele husi sira, ita iha teste ida be mak abertu ba ema hotu-hotu par labele manipulasaun ba  profesores sira. Buka solusaun ida ne’ebe mak diak atu rezolve problema ne’e ho diak. Opsaun ne’ebe mak ministériu iha maka primeiru iha ona planu professors sira 1499  exklui tiha ona sira, konta 300 etal ne’e mak sai ou liu tiha ona. teste espesiál ne’ebe mak fo ba professore sira la inklui ema seluk iha laran, la loke ba públiku sira. Teste ne’e ba deit professor sira kontratadu 2023 sira ne’ebe mak agora dadaun iha ne’e,” tenik nia.

Fatin hanesan Asesór Jurídiku ME Filipe Rodrigues hatete, deklara ona ba sekretáriu estadu, Ministériu iha planu atu halo teste espesiál ida ba grupu professores kontratadu sira tinan 2023 , depois iha meius oinsá atu buka solusaun ba problema ne’ebé sira hasoru.

 “Asesor Juridiku Ministeiru Edukasaun Filipe Rodrigues hateten, diálogu tinan kotuk nian Sekretari Estadu ho Ministra Edukasaun no mos  professor sira hala’o ona, ohin atu hato’o hanoin hamutuk obsaun Ministériu nian balu ba solusiona ba problema kontratadu 2023 nian, se iha diskusaun sei kontinua hela no seidauk iha solusaun, sei halo kontinua nafatin diálogu, tempu tuir mai sei hasoru malu kontinua husi grupu professors sira.

Ida ne’e mak diálogu ba loron ohin nian, ministériu hanoin pasa opsaun balu hodi solusiona ba problema ne’e. Ami presiza tan tempu uitoan para atu halo diálogu, hare’e tok semana 2 ba oin bele iha fatin atu koalia ba maluatu nune’e bele ezolve problema ida ne’e

Ministra deklara ona ba sekretáriu estadu, Ministériu iha planu atu halo teste espesiál ida ba grupu professors sira kontratadu 2023 , depoi iha meius oinsá atu buka solusaun ba problema iha tinan ida ne’e,” tenik Asesór Jurídiku ME.

Nune’e Agustino Pinto hanesan portavóz, agradese ba Ministériu Edukasaun, tamba bele fo nafatin oportunidade ba professór sira atu bele hala’o diálogu, to’o iha orientasaun husi Primeiru Ministru nian ko’alia ba malu par atu rezolve problema ida ne’e, aleide ne’e mos Ministériu Edukasaun propoin proposta ida ba professores sira katak sei loke teste espesiál de’it ba professores kontratadu 2023, maibé iha hanoin probelema la’os iha teste ne’e, maibé legalidade husi teste ne’e rasik.

“Ami husu bu’at hotu bele ko’alia maibé labele ses husi lei ne’ebe mak iha funsaun públika nian sei lei mak fo dalan ona professór sira sei tuir, tamba professor sira lakohi sai tan vítima ba futuru oin mai, se mak garante ida ne’e. iha kritériu balu professór sira prense ona, Professores aseita bainhira iha ona akordu ba professores sira atu labele lakon direitu, tamba iha teste ne’e iha lakon no manan, professór sira hakarak tuir saida mak iha dekretu lei hakerek ona, labele vékula hela ema nia direitu ne’e, depois ema nia direitu lakon tan deit,”tenik Nia.

Entretantu Professór rekomendasaun ba iha parlamentu nasionál rezolusaun aprova klaru, katak prosede profesór sira nia avaliasaun para tuir lei ne’e, tamba la envia ba avaliasaun ba funsaun públika ne’e agora funsaun públika atu prosede dokumentu oinsá, tamba ne’e professor sira sei diskusaun tuir mai espera katak iha semana 2 tuir sei iha solusaun, se Ministériu Edukasaun hakarak obriga tuir teste tenki iha akordu ba professors sira.